2014. november 14., péntek

Amit hiszel és ami van.


Ma reggel gyötörte az élmémet a feszültség.. Válami ki akart jönni belőle. mert miközben margarinnal kenegettem a szendvicsnék valot valamit láttam a" kiflin túli életben" amit aztán az emberek boldogságára kinalok eladásra. Node azon kaptam magam hogy nézem a szendvicset vagyis még csak margarinos kiflit.. hogy ugye van az a lét amikor élünk vígan és naplóról napra cselekszünk így úgy amúgy. Hiszünk valamiben. Vannak meggyőződéseinek. Meg valahogy nevelkedtunk és igazitottuk magunkat hogy élhetőbb legyen a világunk. No de a margarinos kifli... Mikor gondolunk bele abba hogy amit csinálunk azt miért csináljuk? Pl margarin vs. Vaj. Mint valami örök párbaj. Mióta létezik. Egyik másik és kinek az egészségére. Hát éppenséggel senkiére.. Fogyassz. Generált szükséglet. Az izfokozokkal. Cukorral. Szalámiban nátrium glutamát. Nyammi. És vígan esszük. Egy generált szükséglet. Koltsd el a pénzedet nálam. Mert ez szuper. Fogyassz. Fogyassz. De ne kérdőjelezz meg semmit.de úgysem fogsz Mert. És ez a lényeg többszintű a képlet. Abban a hiszemben történik mindez hogy érted van. A média kiküldi a pánikot kelto híreket. A közéleti blogokon. Orvosok. Közösségi oldalakon ezrek foglakoznak a kérdéssel ezzel is táplálva a lufit. És mi azt hisszük milyen tájékozottak vagyunk. De nem. Egyáltalán nem. Semmit nem tudunk. Azt hisszük a világunk veszélyes. Mindent becsomagolunk és lemosunk pedig pont ezzel hozzuk létre azt amitől tartunk. Nem tudom kik látják a mátrix mögötti érdek hálót. Az illúziót. Az üveg világot. Aminek csillogása kiüti az érzékelést. Nem tudom kik fogják fel hogy hogy amit csinál azzal hozza létre a szükséget a bizonyítékra. Esemény nélkül nincs bizonyíték. Mi mindent megteszünk hogy a fejünkben háborgó gondolat hullámok megvalósuljanak. És itt van az önvédelem. A veszély, a harc. Harcolj mert még meg kell védened magad.. Miért támadnak meg az utcán? Miért lopnak pont tőled. Miért történnek ilyenek pont veled. Miért sértegetnek pont téged?? A világ ahogy van nem pont olyan mint mondják. Ahogy eddig hitted. A világ olyan mint ami benned van.. A te személyes színházad. A színházas előadásból kovetkeztethetsz jóformán a saját zavarodra vagy éppen a békédre, napsugaraidra  Szeretetedre. Első ami fontos különbség. Azt amit észlelésének, érzékekkel felfoghatónak nevezel a világban azt mind az elméd generálja. Mindent. Szó szerint. Mint valami virtuális játék. Csák valóságshow szinten.Ez azért olyan fontos hogy tisztában legyél magaddal. Ha megtámadnak azt hiszed az a valós jogos, logikus reakció hogy támadsz.. De ha támadást támadással oldod meg akkor a fenti tény alapján magadat támadod meg. Az meg újabb anomáliákat szül. A zavaros lelki világod kivetülésének megjelenése egy támadás. Amit nem pusztitatni.. Megérteni érdemes. Ha ismered a leukémiát akkor azt is tudod legtöbbször hogy kezelik. Ami kicsiben az nagyban is. A fehér vérsejtek elkezdik megenni és ellenségnek tekinteni, A vért alkotó többi sejtet. Saját maga ellen fordul a szervezet. Erre az orvosok egy jelentős része nyugaton mit csinál? Felhatalmazást kér tőled a pusztításra. ANTIBIOTIKUMMAL és CHEMOTERAPIAVAL  nem tudom gondolkoztal már a szó szoros értelmükön.. De az egyik azt jelenti anti-vmi ellen. bio-élet... Élet elleni szer... A másik meghát vegyi anyagokkal bombázzák a testet vagy sugárral.. Belegondolni is rémes. Na de kicsit elkalandoztam. Szóval amíg nem érted meg a szíved mélyen, hogy ami történik veled, ami felkavar vagy fáj, te magad rendezted meg tudattalanul a valóságshowdban, hogy vagy kiszavazd magad vagy rájöjj ez azért van mert... Mondjuk mert magad utálod. És ez már a figyelmedet elkerülve olyan méreteket ölt hogy "megrendezel" magadnak egy jó kis balesetet vagy támadást vagy valami zavaró idegesítő embert.. És amíg nem fogod fel a saját felelős szereped a" saját" életedben, addig jön az áldozat szerep készséges felvállalása. A" sírás" meg ilyesmi.. . De persze ha a megértés csillogni kezd akkor szépen lassan hálát érzel majd. És rájössz hogy nincs se jó se rossz csak események láncolata ami addig tart amíg azt hiszed kell valamit tenni... Tehát amíg azt hiszed tudsz és ennek folyamán ezzel a hatalommal kezdened kell valamit.. A másik érdekessége az életnek az előzőekhez szorosan kapcsolódva, hogy nincs olyan hogy enyém. Tied. Nincs magántulajdon. Az illúzió. Az elkülönült zavarodott elme hitegeti magát hogy ő külön van. A birtoklással egy olyan várat épít amivel úgymond a biztonság látszatát kelti önmaga számára.. Ha másoktól vonsz meg valamit magadtol vonod meg. Nincs mások. A te színházas játékod.. Te vagy az igazgató! Nem" fizeted" ki a színészeket? Pedig ők csak a te utasitasaid követik :) minnél kevésbé hitegeted magad hogy vagy te és vannak mások és ha mást nem tudsz szeretni attól még magaddal jól vagy és szereted magadat.. Ez csak úgy finoman mondjam kissé nevetséges és abszolút zavarodott. Csakhogy tisztázzuk a zavarodottság is állapot. Mint amikor a kisbaba elkezd járni. Egy szent folyamat része. Ha elítélés tárgyává teszed ismét nem adsz esélyt magadnak. És ott vagyunk ahol az elején. Amit másnak nem tudsz adni hogy adhatnád magadnak és fordítva. És ami történik veled az jóval túlmutat a véletlennek nevezett viccen. 
Mi vagyunk és mi csinálunk mindent. isteni lényként csodálatos dolgokat vagyunk képesek befogadni a csendben.. És ehhez nem kell tenni semmit. Minnel többet vagy csendben. Annál közelebb kerülsz mindahhoz amit leírtam.. Áldás békesség szeretet van velünk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése